A KRÉTA rendszer hatóköre, törvényi alapja

A szakképzésről szóló 2019. évi LXXX. törvény (a továbbiakban: Szkt.) 115. § (1) bekezdése szerint a szakképző intézmény köteles a regisztrációs és tanulmányi alaprendszert használni.

Az Szkt. 128. § (9) bekezdése szerint regisztrációs és tanulmányi alaprendszerként a Köznevelési Regisztrációs és Tanulmányi Alaprendszer szakképzési és felnőttképzési modulját kell használni.

A szakképzésről szóló törvény végrehajtásáról szóló 12/2020. (II. 7.) Korm. rendelet (a továbbiakban: Szkr.) 299. § szerint a szakképzési államigazgatási szerv üzemelteti a regisztrációs és tanulmányi alaprendszert, a 351. § (1) bekezdése szerint a regisztrációs és tanulmányi alaprendszer részeként működteti a korai iskolaelhagyás megelőzését támogató rendszert.

Az Szkr. 174. § (2) bekezdése szerint az ösztöndíjra és a támogatásra való jogosultságot a tárgyhónap tizenötödik napján a regisztrációs és tanulmányi rendszer alapján kell megállapítani.

Az Szkt. 115. § (6) bekezdése szerint a szakképző intézmény hozzáférést biztosít a regisztrációs és tanulmányi alaprendszerhez a duális képzőhelynek.

Az Szkr. 224. § (1) bekezdése szerint a szakirányú oktatást folytató szervezet a tanuló, illetve a képzésben részt vevő személy szakirányú oktatásáról a regisztrációs és tanulmányi rendszerben foglalkozási naplót vezet. 

A szakképzés információs rendszerében a regisztrációs és tanulmányi alaprendszer részeként kell nyilvántartani az Szkr. 342. § (1) bekezdésében meghatározott adatokat.

Az Szkr. 25. § szerint a törzslap, a félévi értesítő, a napló, a közösségi szolgálati lap, a tanulói jogviszony igazoló lapja nyomtatványt a szakképző intézmény a regisztrációs és tanulmányi alaprendszerben  elektronikus úton előállított és hitelesített papíralapú nyomtatványként állítja elő. A szakképző intézmény által használt nyomtatvány és az akkreditált vizsgaközpont által használt nyomtatvány - a személyiségi, adatvédelmi és biztonságvédelmi követelmények megtartásával - a regisztrációs és tanulmányi alaprendszer alkalmazásával elektronikus aláírás alkalmazásával elektronikus iratként is elkészíthető és elektronikusan tárolható.

Az Szkr. 142. § (5) bekezdése szerint a továbbképzés teljesítését a regisztrációs és tanulmányi alaprendszerben kell nyilvántartani.

A nemzeti köznevelésről szóló 2011. évi CXC. törvény

A nemzeti köznevelésről szóló 2011. évi CXC. törvény (a továbbiakban: Nkt.)  valamint a nevelési-oktatási intézmények működéséről és a köznevelési intézmények névhasználatáról szóló 20/2012. (VIII. 31.) EMMI rendelet iskolák számára kötelezően használatos nyomtatványként nevezi meg, írja elő az osztálynapló (csoportnapló) használatát. A jogszabály a nyomtatvány kivitelével, formájával, tartalmával kapcsolatos előírást nem tartalmaz, nincs tehát közoktatási jogszabályi akadálya annak, hogy elektronikus osztálynapló, csoportnapló bevezetésére kerüljön sor.

Az Nkt. 57. § (6) bekezdése szerint az iskolai nyomtatványok - az év végi bizonyítvány és az állami vizsga teljesítéséről kiállított bizonyítvány kivételével - az oktatásért felelős miniszter által jóváhagyott rendszer alkalmazásával, a személyiségi, adatvédelmi és biztonságvédelmi követelmények megtartásával elektronikus úton is elkészíthetők és tárolhatók. A bizonyítvány kiállításának alapjául szolgáló nyomtatványt ebben az esetben is elő kell állítani nyomtatott formában, és meg kell őrizni.

A nevelési-oktatási intézmények működéséről és a köznevelési intézmények névhasználatáról szóló 20/2012. (VIII. 31.) EMMI rendelet meghatározza a kötelezően használandó nyomtatványokat, és az 1. sz. mellékletében azok őrzési idejét, amely szerint a törzslapok, póttörzslapok, beírási naplók nem selejtezhetők, és a naplók őrzési ideje 5 év.

Intézménytípusok

A KRÉTA rendszerben – a törvény alapján – köznevelési intézménynek kell tekinteni mindazon intézményt, melyet az Nkt. ebbe a körbe sorol.

A Nkt. 7. § (1) bekezdése szerint köznevelési intézmény:

a) az óvoda,
b) az általános iskola,
c) a gimnázium,
d) a szakgimnázium,
e) a szakiskola,
f) a készségfejlesztő iskola,
g) az alapfokú művészeti iskola,
h) a kiegészítő nemzetiségi nyelvoktató iskola,
i) a gyógypedagógiai, konduktív pedagógiai nevelési-oktatási intézmény,
j) a kollégium,
k) a pedagógiai szakszolgálati intézmény,
l) a pedagógiai-szakmai szolgáltatást nyújtó intézmény, és
m) a kiegészítő nemzetiségi óvoda.
(1a)Nevelési-oktatási intézmény az (1) bekezdés a)-j), valamint m) pontja szerinti köznevelési intézmény.
(1b)Középiskola az (1) bekezdés c) és d) pontja szerinti köznevelési intézmény.
(1c) Középfokú iskola a középiskola és az (1) bekezdés e) és f) pontja szerinti köznevelési intézmény.
(1d)Iskola a középfokú iskola és az (1) bekezdés b) és g) és h) pontja szerinti köznevelési intézmény.

A KRÉTA rendszerben – a törvény alapján – szakképző intézménynek kell tekinteni mindazon intézményt, melyet az Szkt. ebbe a körbe sorol.
Az Szkt. 16. § (1) bekezdése szerint szakképző intézmény:

a) a technikum és
b) a szakképző iskola.

(2) Középiskola, középfokú iskola, iskola, illetve nevelési-oktatási intézmény az (1) bekezdés szerinti szakképző intézmény.

A KRÉTA használata során figyelembe