Alapelvek
A magatartás, szorgalom és tanulmányi előmenetel értékelésének alapjait a nemzeti köznevelésről szóló 2011. évi CXC. törvény (Nkt.) 54.§-a írja le.
A legfontosabb elvek a törvényből:
- Az értékelést a pedagógus végzi.
- A magatartást és szorgalmat az osztályfőnök értékeli, minősíti az osztályban tanító pedagógusok véleményének kikérésével.
- A félévi és év végi osztályzatot az évközi érdemjegyek határozzák meg.
- Érdemjegy és osztályzat nem lehet fegyelmezési eszköz
A nevelőtestület szerepe az értékeléseknél
Az Nkt. 54.§ (5) alapján a magasabb évfolyamba lépésről a nevelőtestület dönt, ezért a tanév végén mindenképpen lennie kell osztályozó értekezletnek. Az alább jelzett szakasz azt is megerősíti, hogy a pedagógus/osztályfőnök értékel. Az Nkt. 54.§ (6) alapján a nevelőtestület bizonyos feltételek fennállása esetén módosíthatja az osztályzatot:
- Csak a tanuló javára teheti ezt meg, tehát nem ronthat az értékelésen.
- Csak akkor teheti meg, ha az osztályzat jelentős mértékben eltér a tanév közben adott érdemjegyek átlagától, és erre a pedagógus nem tud elfogadható magyarázatot adni.
Pedagógiai program szerepe
Az eltérő értékeléseket minden esetben a pedagógiai programban kell meghatározni. A program kötelező tartalmi elemeit a 20/2012 EMMI rendelet 7.§ (1) bekezdése sorolja fel. Ennek bi) pontja szerint a pedagógiai program meghatározza „a tanuló tanulmányi munkájának írásban, szóban vagy gyakorlatban történő ellenőrzési és értékelési módját, diagnosztikus, szummatív, fejlesztő formáit, valamint a magatartás és szorgalom minősítésének elveit.” Vagyis ha nem alkalmaz a törvénytől eltérő értékelést, akkor nem szükséges felsorlni, hogy milyen minősítéseket ad az iskola hanem azt, hogy milyen szempontok szerint történik az értékelés.
A törvény szerint a szülő nem befolyásolhatja az értékelést, az értékelés miatt csak akkor indíthat eljárást, ha az jogszabályt sért, vagy a pedagógiai programnak nem megfelelően történt, vagyis olyasmire kapott jegyet a gyerek, amit a pedagógiai program szerint nem is kellene tudnia, vagy a pedagógiai programban leírt elveket nem tartották be az értékelés során
Érdemjegyek és osztályzatok
Az Nkt. 54.§ (2)-(4) meghatározza a tantárgyak, a magatartás és a szorgalom értékelésekor adható érdemjegyeket és osztályzatokat. Ettől eltérő értékelést is lehet alkalmazni a pedagógiai program szerint. Arra azonban nincs lehetőség, hogy új fokozatot vezessenek be, ezért nem felel meg a jogszabálynak az, ha a tantárgyi dicséretben részesülő tanulónak „jeles” helyett pl „kitűnő”-t adnak! Ezt nem lehet, még akkor sem, ha leírják a pedagógiai programban. Jelest kell adni, a tantárgyi dicséretet pedig a megjegyzés rovatban feltüntetni. A törvény azt is kimondja, hogy elsőben félévkor és év végén, illetve másodikban félévkor szöveges értékelést kell adni.
Értékelési rendszer 1950 óta: tantárgyi öt-, az általános iskolai magatartás és a szorgalom négyfokozatú skálán történik.
| Érdemjegyek és osztályzatok | |
|---|---|
| A tanuló tudásának értékelésénél és minősítésénél | jeles (5) |
| jó (4) | |
| közepes (3) | |
| elégséges (2) | |
| elégtelen (1) | |
| A tanuló magatartásának értékelésénél és minősítésénél | példás (5) |
| jó (4) | |
| változó (3) | |
| rossz (2) | |
| A tanuló szorgalmának értékelésénél és minősítésénél | példás (5) |
| jó (4) | |
| változó (3) | |
| hanyag (2) |
| Szöveges minősítés | |
|---|---|
| Az első évfolyamon félévkor és év végén, a második évfolyamon félévkor | kiválóan teljesített |
| jól teljesített | |
| megfelelően teljesített | |
| felzárkóztatásra szorul |
Mulasztások
A 20/2012. (VIII. 31.) EMMI rendelet 51.§ (7)-(8) alapján, ha a mulasztások mértéke egy tanítási évben (igazolt és igazolatlan együtt) az alapfokú nevelés-oktatás és a középfokú nevelés-oktatás szakaszában meghaladja a 250 órát, vagy az iskolai nevelés-oktatás szakképesítés megszerzésére felkészítő szakaszában az elméleti tanítási órák 20%-át, vagy az alapfokú művészeti iskolában a tanítási órák egyharmadát, vagy egy adott tantárgy esetén a tanítási órák 30%-át, akkor:
- Amennyiben a tanulónak van elég érdemjegye, a szaktanár lezárhatja.
- Ha nincs, a nevelőtestület dönti el, hogy tehet-e osztályozó vizsgát és ennek alapján került megállapításra az év végi értékelése.
- Ha nem tehet osztályozó vizsgát (ilyen döntés feltétele, hogy a tanuló igazolatlan mulasztásainak száma meghaladja a 20 tanórai foglalkozást, és az iskola eleget tett a 20/2012. (VIII. 31.) EMMI rendelet 51.§ (3) bekezdésben meghatározott értesítési kötelezettségének), akkor tanulmányait évfolyamismétléssel folytathatja.
Osztályozó vizsga
A 20/2012. (VIII. 31.) EMMI rendelet 64.§ (2)-(6) alapján az osztályozó vizsga nem keverendő össze a javító vizsgával! Utóbbi az év végi elégtelen osztályzat javítására szolgál, míg az osztályozó vizsga az év végi osztályzat megállapítására.
Osztályozó vizsgát az alábbi - leggyakrabban előforduló esetekben - lehet tennie a tanulónak:
- akit hiányzásai miatt nem tudnak osztályozni, és a nevelőtestület engedélyezte neki a vizsgát,
- aki különbözeti vizsgát tesz,
- magántanuló.
Ennek megfelelően az osztályozó vizsga eredménye függvényében is lehet javító vizsgát tenni, vagyis az osztályozó vizsgát úgy kell szervezni, hogy legyen idő a javítóvizsgára való felkészülésre. A jogszabály azt is kimondja, hogy a vizsgát az adott tanítási évben kell megszervezni! Elterjedt nézet, hogy a készségtárgyakból nem kell vizsgát tenni, de ilyet sehol nem ír a jogszabály. Akkor nem kell vizsgát tenni egy tantárgyból, ha annak értékelése alól a tanuló fel van mentve, vagy ha a tantárgy tanulása alól felmentést kapott, ennek azonban külön szabályai vannak.
Javítóvizsga
A 20/2012 EMMI rendelet 64.§ (7)-(8) alapján a javítóvizsga a nem megfelelő eredmény esetén történik, kötelezni senkit nem lehet rá, ilyet tehát minden esetben csak lehetősége van a tanulónak a javítóvizsgára, de nem kötelezhető.
A javítóvizsga leggyakrabban előforduló esetei a következők:
- Ha legfeljebb 3 tantárgyból elégtelen osztályzatot kapott (akár normál értékelés, akár osztályozó vizsga során).
- Ha saját hibájából nem jelent meg, vagy késve jelent meg az osztályozó vizsgán.
- Javítóvizsgát augusztus 15. és 31. között lehet tartani.
A magatartás és szorgalom értékelésének alapelvei
A magatartás, szorgalom értékelésére az iskolaközösség által elfogadott normákat kell alkalmazni és ezt a pedagógiai programban rögzíteni. Az alábbiakban egy példa szerepel a magatartás és szorgalom értékelésének általános elveiről, de minden intézmény ettől eltérően is alkalmazhatja az értékeléseket:
A magatartás érdemjegye az életkori sajátosságokhoz igazodva fejezzek ki a közösséghez, annak tagjaihoz való viszonyt ( felelősségérzet, a közösség érdekében végzett tevékenység, viselkedés, hangnem).
A szorgalom értékelése az egyéni képességeket és körülményeket mérlegelve fejezze ki a tanulmányi munkához való viszonyt ( rendszeresség, pontosság, önállóság, kötelességtudat).
A magatartás és szorgalom minősítésrendszerét az osztályfőnök a tanév elején ismerteti a tanulókkal és a szülőkkel.
Az osztályfőnök és az osztály szükség szerint, de legalább félévenként értékeli a tanulók magatartását, szorgalmát, a tapasztalatokról tájékoztatja a szülőket ( szülői értekezlet).
Félévkor és év végén a tanulók magatartás és szorgalom minősítését az osztályfőnök az ODB és az osztályban tanító tanárok véleményének meghallgatásával állapítja meg.
A magatartás jegyek elbírálása során figyelembe kell venni
a tanuló személyiségének előző évhez viszonyított pozitív vagy negatív változását
a közösség érdekeivel való azonosulás szintjét
a közösség érdekében végzett tevékenységet
Példás magatartású az a tanuló,
aki betartja a Házirend követelményeit, viselkedése tanórán és azon kívül példamutató
a rábízott feladatokat példamutatóan ellátja
nincs igazolatlan órája, és legfeljebb osztályfőnöki figyelmeztetése van
Jó magatartású az a tanuló,
aki a Házirend követelményeit általában megtartja
tanórai és azon kívüli viselkedése jó
a közösség érdekében vállalt feladatait ellátja
1-2 igazolatlan órája és legfeljebb osztályfőnöki intője van
Változó magatartású az a tanuló,
aki a Házirend követelményeit gyakran nem tartja be
tanórai és azon kívüli viselkedése kifogásolható
a rábízott feladatok ellátásában nem megbízható
maximum 10 igazolatlan órája, illetve osztályfőnöki intője van
Rossz magatartású az a tanuló
aki rendszeresen, illetve súlyosan vét a Házirend követelményei ellen
hangvétele, viselkedése durva, vagy szándékosan árt a közösségnek
11-nél több igazolatlan órája, illetve igazgatói intője van
A szorgalom jegyek elbírálása során figyelembe kell venni:
a tanuló képességeit, és egybevetni az elért tantárgyi eredményekkel
a tanuló otthoni körülményeit
a szorgalom jegy ennek megfelelően eltérhet a tantárgyi érdemjegyektől
Példás szorgalmú az a tanuló, aki
képességeihez és körülményeihez képest a maximális teljesítményt nyújtja
Az órákon aktív, rendszeres munkát végez, teljesítménye egyenletes
céltudatos, önellenőrzésre képes
Jó szorgalmú az a tanuló, aki
az órákon figyel, aktív, feladatait elvégzi
egyenletesen, megbízhatóan dolgozik
Változó szorgalmú az a tanuló, aki
ingadozó teljesítményt nyújt, munkája rendszertelen, önellenőrzése fejletlen
az órákon passzív
Hanyag szorgalmú az a tanuló, aki
feladatait nem végzi el,egy vagy több tárgyból elégtelen minősítést szerzett