Alapelvek

A magatartás, szorgalom és tanulmányi előmenetel értékelésének alapjait a nemzeti köznevelésről szóló 2011. évi CXC. törvény (Nkt.) 54.§-a írja le.

A legfontosabb elvek a törvényből:

• Az értékelést a pedagógus végzi.
• A magatartást és szorgalmat az osztályfőnök értékeli, minősíti az osztályban tanító pedagógusok véleményének kikérésével.
• A félévi és év végi osztályzatot az évközi érdemjegyek határozzák meg.
• Érdemjegy és osztályzat nem lehet fegyelmezési eszköz

A nevelőtestület szerepe az értékeléseknél

Az  Nkt. 54.§ (5) alapján a magasabb évfolyamba lépésről a nevelőtestület dönt, ezért a tanév végén mindenképpen lennie kell osztályozó értekezletnek. Az alább jelzett szakasz azt is megerősíti, hogy a pedagógus/osztályfőnök értékel. Az  Nkt. 54.§ (6) alapján a nevelőtestület bizonyos feltételek fennállása esetén módosíthatja az osztályzatot:

1. Csak a tanuló javára teheti ezt meg, tehát nem ronthat az értékelésen. 
2. Csak akkor teheti meg, ha az osztályzat jelentős mértékben eltér a tanév közben adott érdemjegyek átlagától, és erre a pedagógus nem tud elfogadható magyarázatot adni. 

Pedagógiai program szerepe

Az eltérő értékeléseket minden esetben a pedagógiai programban kell meghatározni. A program kötelező tartalmi elemeit a 20/2012  (VIII. 31.) EMMI rendelet 7.§ (1) bekezdése sorolja fel. Ennek bi) pontja szerint a pedagógiai program meghatározza „a tanuló tanulmányi munkájának írásban, szóban vagy gyakorlatban történő ellenőrzési és értékelési módját, diagnosztikus, szummatív, fejlesztő formáit, valamint a magatartás és szorgalom minősítésének elveit.” Vagyis ha nem alkalmaz a törvénytől eltérő értékelést, akkor nem szükséges felsorolni, hogy milyen minősítéseket ad az iskola hanem azt, hogy milyen szempontok szerint történik az értékelés. 

A törvény szerint a szülő nem befolyásolhatja az értékelést, az értékelés miatt csak akkor indíthat eljárást, ha az jogszabályt sért, vagy a pedagógiai programnak nem megfelelően történt, vagyis olyasmire kapott jegyet a gyerek, amit a pedagógiai program szerint nem is kellene tudnia, vagy a pedagógiai programban leírt elveket nem tartották be az értékelés során

Érdemjegyek és osztályzatok

Az Nkt. 54.§ (2)-(4) meghatározza a tantárgyak, a magatartás és a szorgalom értékelésekor adható érdemjegyeket és osztályzatokat. Ettől eltérő értékelést is lehet alkalmazni a pedagógiai program szerint. Arra azonban általánosságban nincs lehetőség, hogy új fokozatot vezessenek be, ezért nem felel meg a jogszabálynak az, ha a tantárgyi dicséretben részesülő tanulónak „jeles” helyett pl „kitűnő”-t adnak! Ezt nem lehet, még akkor sem, ha leírják a pedagógiai programban, mivel a vonatkozó jogszabály erre a kerettanterv vagy az oktatásért felelős miniszter engedélyét írja elő. Jelest kell adni, a tantárgyi dicséretet pedig a megjegyzés rovatban feltüntetni. A törvény azt is kimondja, hogy elsőben félévkor és év végén, illetve másodikban félévkor szöveges értékelést kell adni. 

2011. évi CXC. törvény

54. §  (2) Az érdemjegyek és osztályzatok a következők:

a) a tanuló tudásának értékelésénél és minősítésénél jeles (5), jó (4), közepes (3), elégséges (2), elégtelen (1),

b) a tanuló magatartásának értékelésénél és minősítésénél példás (5), jó (4), változó (3), rossz (2),

c) a tanuló szorgalmának értékelésénél és minősítésénél példás (5), jó (4), változó (3), hanyag (2).

(3) Az első évfolyamon félévkor és év végén, a második évfolyamon félévkor szöveges minősítéssel kell kifejezni, hogy a tanuló kiválóan, jól vagy megfelelően teljesített vagy felzárkóztatásra szorul.

(4) A második évfolyam végén és a magasabb évfolyamokon félévkor és év végén a tanuló értékelésére – jóváhagyott kerettanterv vagy az oktatásért felelős miniszter engedélyével – az iskola pedagógiai programja a (2) bekezdésben meghatározottaktól eltérő jelölés, szöveges értékelés alkalmazását is előírhatja. Ha az iskola nem alkalmazza az (1)–(2) bekezdésben meghatározottakat, de arra iskolaváltás vagy továbbtanulás miatt szükség van, vagy a szülő vagy a tanuló kérésére köteles a félévi és az év végi minősítést osztályzattal is elvégezni. Az iskola által alkalmazott jelölés, értékelés érdemjegyre, osztályzatra való átváltásának szabályait a helyi tantervben kell meghatározni.

Értékelési rendszer 1950 óta: tantárgyi öt-, az általános iskolai magatartás és a szorgalom négyfokozatú skálán történik.

Mulasztások

A 20/2012. (VIII. 31.) EMMI rendelet 51.§ (7)-(8) alapján, ha a mulasztások mértéke egy tanítási évben (igazolt és igazolatlan együtt) az alapfokú nevelés-oktatás és a középfokú nevelés-oktatás szakaszában meghaladja a 250 órát, vagy az iskolai nevelés-oktatás szakképesítés megszerzésére felkészítő szakaszában az elméleti tanítási órák 20%-át, vagy az alapfokú művészeti iskolában a tanítási órák egyharmadát, vagy egy adott tantárgy esetén a tanítási órák 30%-át, akkor:

• Amennyiben a tanulónak van elég érdemjegye, a szaktanár lezárhatja. 
• Ha nincs, a nevelőtestület dönti el, hogy tehet-e osztályozó vizsgát és ennek alapján kerül megállapításra az év végi értékelése.
• Ha nem tehet osztályozó vizsgát  (ilyen döntés feltétele, hogy a tanuló igazolatlan mulasztásainak száma meghaladja a 20 tanórai foglalkozást és az iskola eleget tett a 20/2012. (VIII. 31.) EMMI rendelet 51.§ (3) bekezdésben meghatározott értesítési kötelezettségének), akkor tanulmányait évfolyamismétléssel folytathatja.

Osztályozó vizsga

A 20/2012. (VIII. 31.) EMMI rendelet 64.§ (2)-(6)  alapján az osztályozó vizsga nem keverendő össze a javító vizsgával! Utóbbi az év végi elégtelen osztályzat javítására szolgál, míg az osztályozó vizsga az év végi osztályzat megállapítására.

Osztályozó vizsgát az alábbi - leggyakrabban előforduló esetekben - lehet tennie a tanulónak:

• akit hiányzásai miatt nem tudnak osztályozni, és a nevelőtestület engedélyezte neki a vizsgát,
• aki különbözeti vizsgát tesz,
• magántanuló.

Ennek megfelelően az osztályozó vizsga eredménye függvényében is lehet javító vizsgát tenni, vagyis az osztályozó vizsgát úgy kell szervezni, hogy legyen idő a javítóvizsgára való felkészülésre. A jogszabály azt is kimondja, hogy a vizsgát az adott tanítási évben kell megszervezni! Elterjedt nézet, hogy a készségtárgyakból nem kell vizsgát tenni, de ilyet sehol nem ír a jogszabály. Akkor nem kell vizsgát tenni egy tantárgyból, ha annak értékelése alól a tanuló fel van mentve, vagy ha a tantárgy tanulása alól felmentést kapott, ennek azonban külön szabályai vannak. 

Javítóvizsga

A 20/2012. (VIII. 31.) EMMI rendelet 64.§ (7)-(8) alapján a javítóvizsga a nem megfelelő eredmény esetén történik, kötelezni senkit nem lehet rá, ilyet tehát minden esetben csak lehetősége van a tanulónak a javítóvizsgára, de nem kötelezhető.

A javítóvizsga leggyakrabban előforduló esetei a következők:

• Ha legfeljebb 3 tantárgyból elégtelen osztályzatot kapott (akár normál értékelés, akár osztályozó vizsga során).
• Ha saját hibájából nem jelent meg, vagy késve jelent meg az osztályozó vizsgán.
• Javítóvizsgát augusztus 15. és 31. között lehet tartani.

A magatartás és szorgalom értékelésének alapelvei

A magatartás, szorgalom értékelésére az iskolaközösség által elfogadott normákat kell alkalmazni és ezt a pedagógiai programban rögzíteni. Az alábbiakban egy példa szerepel a magatartás és szorgalom értékelésének általános elveiről, de minden intézmény ettől eltérően is alkalmazhatja az értékeléseket:

A magatartás érdemjegye az életkori sajátosságokhoz igazodva fejezzek ki a közösséghez, annak tagjaihoz való viszonyt ( felelősségérzet, a közösség érdekében végzett tevékenység, viselkedés, hangnem).

A szorgalom értékelése az egyéni képességeket és körülményeket mérlegelve fejezze ki a tanulmányi munkához való viszonyt ( rendszeresség, pontosság, önállóság, kötelességtudat).

• A magatartás és szorgalom minősítésrendszerét az osztályfőnök a tanév elején ismerteti a tanulókkal és a szülőkkel.

• Az osztályfőnök és az osztály szükség szerint, de legalább félévenként értékeli a tanulók magatartását, szorgalmát, a tapasztalatokról tájékoztatja a szülőket ( szülői értekezlet).

Félévkor és év végén a tanulók magatartás és szorgalom minősítését az osztályfőnök az ODB és az osztályban tanító tanárok véleményének meghallgatásával állapítja meg.

A magatartás jegyek elbírálása során figyelembe kell venni

• a tanuló személyiségének előző évhez viszonyított pozitív vagy negatív változását

• a közösség érdekeivel való azonosulás szintjét

• a közösség érdekében végzett tevékenységet

Példás magatartású az a tanuló,

• • aki betartja a Házirend követelményeit, viselkedése tanórán és azon kívül példamutató

  • a rábízott feladatokat példamutatóan ellátja

  • nincs igazolatlan órája, és legfeljebb osztályfőnöki figyelmeztetése van

Jó magatartású az a tanuló,

• • aki a Házirend követelményeit általában megtartja

  • tanórai és azon kívüli viselkedése jó

  • a közösség érdekében vállalt feladatait ellátja

  • 1-2 igazolatlan órája és legfeljebb osztályfőnöki intője van

Változó magatartású az a tanuló,

• • aki a Házirend követelményeit gyakran nem tartja be

  • tanórai és azon kívüli viselkedése kifogásolható

  • a rábízott feladatok ellátásában nem megbízható

  • maximum 10 igazolatlan órája, illetve osztályfőnöki intője van

Rossz magatartású az a tanuló

• • aki rendszeresen, illetve súlyosan vét a Házirend követelményei ellen

  • hangvétele, viselkedése durva, vagy szándékosan árt a közösségnek

  • 11-nél több igazolatlan órája, illetve igazgatói intője van

A szorgalom jegyek elbírálása során figyelembe kell venni:

• a tanuló képességeit, és egybevetni az elért tantárgyi eredményekkel

• a tanuló otthoni körülményeit

• a szorgalom jegy ennek megfelelően eltérhet a tantárgyi érdemjegyektől

Példás szorgalmú az a tanuló, aki

• • képességeihez és körülményeihez képest a maximális teljesítményt nyújtja

  • Az órákon aktív, rendszeres munkát végez, teljesítménye egyenletes

  • céltudatos, önellenőrzésre képes

Jó szorgalmú az a tanuló, aki

• • az órákon figyel, aktív, feladatait elvégzi

  • egyenletesen, megbízhatóan dolgozik

Változó szorgalmú az a tanuló, aki

• • ingadozó teljesítményt nyújt, munkája rendszertelen, önellenőrzése fejletlen

  • az órákon passzív

Hanyag szorgalmú az a tanuló, aki

• • feladatait nem végzi el,egy vagy több tárgyból elégtelen minősítést szerzett